epitesz.bme.hu
Ha nem vagy benne biztos, hogy mi a különbség, és hogy miben is különül el egymástól a két szakterület, érdemes végigolvasnod a következő sorokat!
Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezik, megszervezik, irányítják és ellenőrzik ezek építését, műemlékvédelmi, épület-fenntartási és épület felújítási feladatokat végeznek el, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.
A bolognai rendszer bevezetése mellett a BME-n egyedülálló módon sikerült megőrizni, és ezzel egyidőben megújítani a hagyományos, osztatlan, ötéves képzésünket. Így az Építészmérnöki Kar 2006 szeptemberétől két képzést indított: az osztatlan építész képzést és a kétlépcsős építészmérnök képzést.
Az osztatlan képzésen teljesíthető szakirányok (specializációk):
Építészeti örökség,
Építőművész,
Forma és szerkezet,
Ingatlanfejlesztés,
Környezettudatos és innovatív épületszerkezeti tervezési,
Város / építészet - Urban design.
Az Építészeti örökség specializáció elsősorban olyan hallgatóknak szól, akik érdeklődnek a tudományos, elmélyült kutatómunka iránt vagy a műemlékek tervezése és gondozása iránt, vagy egyszerűen csak szeretnek történeti környezetben mozogni építészként.
Az Építőművész specializációra főként a jó tervezői készségű hallgatók jelentkeznek, akik magukat leginkább tervező építészként képzelik el a diploma megszerzése után, és akiket érdekelnek az építészet, belső építészet és a design egymással szoros kapcsolatban lévő szakterületei.
A Forma és szerkezet specializáció a geometrikus térbeli gondolkodás szellemi műhelye, ahol a geometriára, a szabad gondolkodás biztos alapjára épülnek az építészeti döntések. A specializáció három egymástól távoli területet fog össze, a formát, a morfológiát és a tartószerkezetet, és azoknak a hallgatóknak szól, akik ezek közül bármelyik iránt erősebben érdeklődnek.
Az Ingatlanfejlesztés specializáció a kivitelezés területéhez áll közelebb. Olyan hallgatóknak szól, akik alkotó típusúak, de nem áll távol tőlük a számok világa sem, fogékonyak a struktúrákra és a menedzsment ismeretekre.
A Környezettudatos és innovatív épületszerkezeti tervezési specializáció azokat a hallgatókat várja, akik nyitottak az építészet épületszerkezeti, épületenergetikai, épületfizikai szempontjai iránt, akik később épületszerkezeti szaktervezőként látják magukat, vagy épületek megvalósításában, üzemeltetésében kívánnak részt venni.
A Város / építészet - Urban design specializáció azokat a hallgatókat várja, akiket nem csak az épületek, hanem az emberi környezet épületeken túli területei is érdekelnek, akik foglalkozni szeretnének a társadalmi-gazdasági hatásokkal és a környezetformálás minden szintjével, közterektől a városrész- és tájléptékű rendszerekig.
A kétlépcsős képzés alapszakán szakosodásra nincs lehetőség, hanem a képzés mesterszakai közül választhatóak az alábbiak (az osztatlan szakirányokhoz hasonló képzéssel):
Építészeti örökség,
Építőművészeti,
Forma és szerkezet,
Ingatlanfejlesztés,
Környezettudatos és innovatív szerkezeti tervezési,
Város / Építészet,
Fenntartható Építészet (angol nyelven).
Mivel foglalkozik az építőmérnök?
Az építőmérnök feladata szerteágazó, talán a legfontosabb terület az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építőmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési műtárgyakat, alagutakat, közműhálózatot, közutakat, vasutakat, gátakat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építőmérnök tevékenykedik.
Az Építőmérnöki Karon, a Geoinformatika ágazaton tanulnak a földmérők is, akik többek között az építmények és vonalas létesítmények kitűzését végzik. A harmadik félévet követően választhat a hallgató a három ágazat és azon belül a szakirányok között: szerkezet-építőmérnök ágazat: magasépítési, híd és műtárgy, geotechnika, építéstechnológia szakirány, infrastruktúra-építőmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány, geoinformatika-építőmérnök ágazat: építőipari geodézia, térinformatika szakirány.
Azt hiszem, a fenti definíciók választ adnak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a két kar képzése között. Mi, építészmérnökök még abban is különbözünk a BME többi hallgatójától, hogy nem csak mérnökök, hanem művészek is vagyunk. Az országban máshol nincs, de a világban is kevés az olyan egyetem, ahol ilyen magas szinten folyik a mérnök- és művészképzés egy képzési formán belül. Éppen ezért nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az itt végzett építészek a világon bárhol megállják a helyüket!