A sikeres rajzfelvételi titka

„A rajz felvételi nem érettségi, mégis több minden múlik rajta.”

Mi is az a rajzfelvételi?

A BME-n az építészmérnöki Bsc, az osztatlan és az ipari termék- és formatervező Bsc alapszakra csak abban az esetben vehető fel a jelentkező, ha az aktuális évben, a BME-n tett sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik.
Karunkon a szakmai alkalmassági vizsga meghívója a képzésre jelentkezettekhez elektronikus úton jut el, ezért májusban érdemes gyakran figyelni az e-mailjeiteket. Amennyiben nem kapjátok meg a meghívót legkésőbb vizsga előtt egy héttel, a Dékáni Hivatalnál érdeklődjetek!
A szakmai alkalmassági vizsgán a jelentkezők kétfajta értékelést kaphatnak: "Megfelelt" és "Nem felelt meg". Értelemszerűen csak az vehető fel, aki a vizsgán „Megfelelt” értékelést kapott. A vizsga nem nyilvános.
Az idei alkalmassági vizsgák időpontja még nem meghatározott, a korábbiakban június hónapban kerültek megtartásra. (A pontos vizsgabeosztásról a meghívóból értesültök.)

Miből is áll a rajzfelvételi?

1. feladat: térrekonstrukció: 3 vetületével adott belső tér ábrázolása egy vagy két iránypontos perspektívában.
Méret: A/3-as lap, idő: 1 óra

2. feladat: Enteriőrszerű beállítás ábrázolása perspektívában. A beállítás általában tartalmaz valamilyen geometriai alakzatot, ami segít a perspektíva felvázolásában (kockaháló), egy bútort, aminek lerajzolása pontos arányérzéket követel (legjobb példa a szék).
Méret: A/3-as lap, idő: 3 óra

A rajzok elbírálását egy többtagú bizottság végzi. A rajzok értékelése nagyon egyszerűnek tűnik, mivel „megfelelt” és „nem felelt meg” kategória van. Ám valójában minden rajz igen nagy fejtörést okoz a bírálóknak, ugyanis a cél nem azt eldönteni, hogy kit vegyenek fel biztosan, hanem, hogy kit nem.
Mindkét feladatnál adott szempontok alapján történik a válogatás:
Az első feladatból azt szűrik le, hogy van-e a felvételizőnek térlátása, arányérzéke és mennyire tudja ezt rajzban megjeleníteni. Fontos, hogy nagyjából kitöltsük a rendelkezésre álló lap teljes egészét, valamint vonalaink ne legyenek kuszák, szaggatottak. Szeretik a határozottságot látni: az egyenes tényleg egyenes legyen, ne pedig görbék egybehatása.
A második feladat összetettebb, így jóval több dologra kell odafigyelni:

Az első a perspektíva hihetősége. Ez nem azt jelenti, hogy észreveszik, hogy a Te helyedről nem pont úgy látszik a beállítás, de azt azért tudják a bírálók is, hogy mekkora a legnagyobb horizontmagasság, tehát mi az, amire még rá lehet látni, és mi az, amire már nem. Általános tapasztalat, hogy sokan megijednek a beállítás méretétől, ugyanis elég nagy (kb. 2x2m). A középiskolai rajzórákon ill. rajztermekben nem tudnak erre kellő felkészülési lehetőséget biztosítani. Ezen úgy lehet segíteni, ha kisebb tárgyakat, próbálunk úgy rajzolni, hogy alálássunk.
Fontos szerepe van a bútornak (széknek), mivel az emberi test arányait követi,és így az arányérzék felmérésére szolgál.
Ennél a feladatnál nagyon fontos a tónusok, fények-árnyékok megjelenítése. Itt bármilyen rajztechnikát lehet alkalmazni, mert a hangsúly azon van, hogy minél részletgazdagabb legyen a rajz, és minél jobban visszaadja, a beállítás fényviszonyait (széles skálán kell dolgozni a fehértől a feketéig). Ehhez persze nem kell feltétlenül 8b-s ceruza, (sőt!) elég a 2b-s is, csak határozottan kell vele bánni, erősen rányomni a lapra, vagy egy felületen több irányból is átmenni.
Végül nézik az összhatást, a kompozíciót: milyen a képi megjelenítés, a lap kihasználtsága, a beállítás mérete (nagyító kell-e hozzá, vagy nem fér rá a lapra?).

A felvételi nem azért van, hogy már képzett művészeket vegyenek fel, hanem a rajzkészség felmérésére szolgál. A fő célja kiszűrni, hogy ki könnyen tovább képezhető és ki az, akinek nehézséget okoz még egy kocka lerajzolása is perspektívában. Valószínű, hogy őket is meg lehetne tanítani rajzolni, hiszen csak gyakorlás kérdése, de a többiekhez képest akkora lemaradásuk lenne, hogy azt nem tudnák itt behozni. A rajzfelvételi alapvető rajztudást követel, ám ennek elsajátításához általában kevésnek bizonyul a legtöbb középiskolai rajzóra, főleg, ha utolsó egy vagy két évben már nincs is ilyen tárgyatok. Sokat kell gyakorolni a szinten tartáshoz is. Nekünk is nagy gondot jelent egy hosszú nyári kihagyás után szeptemberben újra elkezdeni rajzolni.

A tapasztalatok szerint igen hasznosnak bizonyulnak az egyetem által szervezett rajzelőkészítő. A tanfolyamok részben hétvégére esnek, így pestiek mellett a vidéki diákoknak is lehetőségük nyílik részt venni ezeken az órákon.

Ezekre az előkészítőkre a jelentkezési határidő november végén, a Nyílt Nap környékén van, és általában az ezt követő héten már kezdetét is veszi az oktatás.
Aki valamilyen okból nem tud eljárni az előkészítőkre, ne keseredjen el! Kérje meg a felkészítő tanárát, hogy érdeklődje meg, mi az itteni elvárás, mert csak így kaphat pontos képet arról, hogy mit is kell tanítania. Sok esetben ugyanis ez lehet a bajforrása, pedig nem kell más csak egy kis utánajárás. A Rajzi és Formaismereti Tanszéken szívesen adnak mindenkinek ilyen kérdésekben felvilágosítást.

Rajzi és Formaismereti Tanszék
K. ép. III. em. 20.
Tel.: 06-1/463-3048 – rajzi@mail.bme.hu – www.rajzi.bme.hu

Emellett különböző - kifejezetten a BME Építészmérnöki Kar rajzalkalmassági vizsgájára -felkészítő rajzkurzusokat találhattok.