epitesz.bme.hu
Ha nem vagy benne biztos, hogy mi a különbség, és hogy miben is különül el egymástól a két szakterület, érdemes végigolvasnod a következő sorokat!
Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezik, megszervezik, irányítják és ellenőrzik ezek építését, műemlékvédelmi, épület-fenntartási és épület felújítási feladatokat végeznek el, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.
Az elmúlt két évben végbement felsőoktatási struktúraváltás a mi Karunkat is elérte, ám az Egyetemen, egyedülálló módon, sikerült megőrizni és ezzel egy időben megújítani a hagyományos, osztatlan, ötéves képzésünket. Így az Építészmérnöki Kar 2006 szeptemberétől két képzést indított: az osztatlan építész képzést és a kétlépcsős építészmérnök képzést.
Az osztatlan képzésen teljesíthető szakirányok: A tervező szakirány elsősorban a jó tervezői készségű, valamint az elméleti, műemléki érdeklődésű hallgatók képzési iránya. Műszaki szakirányra szerkezettervezési, szerkezeti és technológiai érdeklődésű hallgatók jelentkeznek.
A kétlépcsős képzés alapszakán szakosodásra nincs lehetőség, majd a képzés mesterszakai közül választhatóak az alábbiak:
tervező építészmérnök, szerkezettervező építészmérnök (az osztatlan szakirányokhoz hasonló képzéssel), urbanista építészmérnök, amely kiemelt szerepet biztosít a területfejlesztési és településtervezési, városépítészeti és közigazgatási ismereteknek; valamint az ingatlanfejlesztő építészmérnök, amely a kivitelezéshez áll közelebb, projektek, beruházások előkészítésével, lebonyolításával foglalkozik.
Mivel foglalkozik az építőmérnök?
Az építőmérnök feladata szerteágazó, a talán legfontosabb terület az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építőmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési műtárgyakat, alagutakat, közműhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építőmérnök tevékenykedik.
Az Építőmérnöki Karon, a Geoinformatika ágazaton tanulnak a földmérők is, akik többek között az építmények és vonalas létesítmények kitűzését végzik. A harmadik félévet követően választhat a hallgató a három ágazat és azon belül a szakirányok között: szerkezet-építőmérnök ágazat: magasépítési, híd és műtárgy, geotechnika, építéstechnológia szakirány, infrastruktúra-építőmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány, geoinformatika-építőmérnök ágazat: építőipari geodézia, térinformatika szakirány.
Azt hiszem, a fenti definíciók választ adnak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a két kar képzése között. Mi, építészmérnökök még abban is különbözünk a BME többi hallgatójától, hogy nem csak mérnökök, hanem művészek is vagyunk. Az országban máshol nincs, de a világban is kevés az olyan egyetem, ahol ilyen magas szinten folyik a mérnök- és művészképzés egy képzési formán belül. Éppen ezért nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az itt végzett építészek a világon bárhol megállják a helyüket!