epitesz.bme.hu
Az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat célja az angolszász típusú, többciklusú képzési modell (BSc-MSc) bevezetésével a hallgatói és oktatói mobilitás, az egyetemek közötti átjárhatóság megkönnyítése belföldön és külföldön egyaránt. Ez a rendszer lehetővé teszi azt az ideális, sok lehetőséget rejtő helyzetet, hogy a hallgatók akár két-három egymást követő félévet is más-más intézményben abszolváljanak.
A BSc (Bachelor of Sciences) a kétlépcsős képzés első lépcsője, 7 félévből áll, melynek elvégzése után a hallgatók építészmérnöki alapdiplomát szereznek. Ez a képzés amellett, hogy általánosan véve alapszintű építészmérnöki ismereteket ad, abban különbözik az MSc és az osztatlan képzéstől, hogy a diploma megszerzése után nem lehetséges tervezői jogosultságot szerezni.
A BSc-s hallgatók mintatanterve az ötödik szemeszterig megegyezik az osztatlan képzésen tanulókéval, ezt követően részben elválik tőle. A hét félév tárgyainak, valamint a 7. félévben elkészített diplomatervezés sikeres teljesítése után megszerzett alapdiplomával több lehetőségetek is adódik:
lehetséges egyből a szakma legtöbb területén elhelyezkedni, pl. ingatlanfejlesztőként, beruházóként, műszaki ellenőrként; a közigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó, forgalmazó, szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és -felújítási területen; a tervezésben feldolgozó-szerkesztő munkát végezve építésztervező, várostervező, szerkezettervező irodákban, látványtervezőként, és még számos egyéb munkakörben;
tovább lehet tanulni a Kar mesterképzésén is. Ebben az esetben a 4 félév alatt teljesíthető MSc elvégzése után lehetőségetek lesz tervezői jogosultságot is szerezni, aminek megléte feltétlenül szükséges akkor, ha a későbbiekben építész tervezőként szeretnétek elhelyezkedni;
ezek mellett a kétlépcsős képzés lehetőséget ad arra is, hogy a BME-s mesterképzés helyett más egyetemen, külföldön, sőt akár más tudományterületen (pl. gazdaságtudományok) szerezzetek MSc diplomát.
Amennyiben szeretnék, a BSc képzés hallgatói a BSc-s diplomájuk megszerzése után a 4 szemeszteres MSc-n (Master of Sciences) folytathatják tanulmányaikat. A képzés a különböző specializációk mentén lehetőséget biztosít az építész szakma egy bizonyos területén való magasabb szintű elmélyülésre, valamint a diploma megszerzése után lehetőség van tervezői jogosultsághoz jutni, valamint lehetőségük nyílik részt venni a doktori iskolák képzésein (PhD, DLA) .
Az Építészmérnöki Karon az MSc képzés első félévének mintatanterve közös, ezután lehet specializálódni az alábbi irányokba:
tervező építészmérnök,
urbanista építészmérnök,
ingatlanfejlesztő építészmérnök,
tartószerkezeti-épületszerkezeti
forma- és vizuális környezettervező mérnök
Az MSc képzésre való bejutáshoz felvételizni kell, ez a felvételi a színvonalat és így a BME hallgatóit védi. A felvételi pontokba a korábbi munkákból összeállított portfólió, az előző képzés tanulmányi eredményei, valamint a kreatív és rajzi készségeket, illetve alapvető építészeti ismereteket felmérő felvételi eredménye számít bele.
Az osztatlan ötéves képzés 10 félévig tart, melynek végén MSc-vel egyenértékű diplomával jutalmazzák a kitartást. Ez a képzés az ország egyedüli (megmaradt) hagyományos, osztatlan szerkezetű építészmérnök képzése, aminek előnye, hogy a 10 folyamatos szemesztert felölelő képzési idő alatt lehetséges célzottabban, mélyebben elmerülni az építész szakma rejtelmeiben.
A képzés tanterve az első 6 félévben majdnem egy az egyben megegyezik a BSc képzés tantervével, ebben az időszakban ugyanazokra az órákra járnak a két szak hallgatói. Osztatlanon három év után van a vízválasztó, pontosabban: specializáció-választó. A specializációválasztási eljárás folyamán a hallgatók 2022-től hatféle specializációra jelentkezhetnek:
Fontos azonban megjegyezni, hogy minden specializáció elvégzésével ugyanolyan (építész tervezői) jogosultságot kaphattok, csupán megválaszthatjátok, hogy tanulmányaitok során melyik szakterületen szeretnétek inkább elmélyedni.
Minden specializációnál azonos az alapkövetelmény, erről az Oktatás menüpontban olvashattok. Osztatlanos hallgatóként sem vezet tehát teljesen egyenes út a diplomához, a specializációválasztásig oda kell figyelned arra, hogy mely tárgyakra összpontosítasz jobban azért, hogy az általad választott specializációra bekerülhess.
A felvételt nyert hallgatók kétféle finanszírozási státuszban tanulhatnak az Egyetemen:
az állami ösztöndíjas képzés valójában az oktatás térítésmentességét jelenti. Az államilag támogatott hallgatók után az Egyetem az oktatás költségeinek finanszírozására az államtól kap anyagi támogatást, ezt az összeget nevezzük képzési normatívának. Minden hallgató összesen max. 12 félév államilag támogatott félévben részesülhet (ez az ún. egyéni támogatási idő).
Az állami ösztöndíjas hallgatók minden, az Egyetemen megszerezhető juttatásban (tanulmányi-, szociális- és egyéb ösztöndíjak) és a diákigazolvány által biztosított kedvezményekben részesülhetnek, valamint kollégiumi férőhelyhez is kedvezményes áron juthatnak.
Fontos tudni azonban, hogy a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) által meghatározott tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén a támogatott hallgatók is átkerülhetnek önköltséges státuszba (ezt átsorolásnak nevezzük).
Amire figyeljetek, hogy az utolsó két félév alatt mindig teljesítsetek legalább 30 kreditet, illetve a súlyozott tanulmányi átlagotok ne kerüljön 2,75 alá.
az önköltséges hallgatóknak mindezzel szemben az oktatásuk költségét, pontosabban annak egy részét maguknak kell kifizetniük. Az önköltség összege minden aktív félévben a beiratkozásért fizetendő alapdíjból (osztatlan: 200.000 Ft, BSc: 178.000 Ft, MSc: 240.000 Ft), és a felvett kreditekért fizetendő költségtérítés összegéből (osztatlan: 10.000 Ft/kredit, BSc: 7.400 Ft/kredit, MSc: 12.000Ft/kredit) áll. Ez félévente képzéstől függően, átlagos haladási ütemet figyelembe véve 400.000 - 600.000 Ft körüli összeget jelent.
Az állami ösztöndíjas hallgatókkal szemben az önköltséges hallgatók nem részesülhetnek a hallgatói normatívához kötődő juttatásokban (nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, szociális támogatást), hanem csak a diákigazolvány nyújtotta kedvezményekkel élhetnek, valamint közösségi ösztöndíjat, illetve magasabb összegért kollégiumi férőhelyet is kaphatnak.
Az önköltséges hallgatók átvétellel államilag támogatott hallgatókká válhatnak, ehhez azonban a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat által meghatározott, különösen jó tanulmányi teljesítmény szükséges.
Az adott képzéshez tartozó támogatási idő letelte után - ez mindig „képzési idő + két félév”, tehát osztatlanon 12, BSc képzésben 9 félév – az eredetileg állami ösztöndíjas hallgatók is automatikusan önköltséges, tehát „fizetős” státuszba kerülnek. Továbbá a hallgatói szerződés aláírásával vállaljátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt (osztatlan képzésben 15 félév, BSc képzésen 11 félév) elvégzitek az adott képzést, különben vissza kell fizetnetek a korábban rátok fordított állami ösztöndíj 50%-át.