Felvételizőknek

Az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozása az angolszász típusú, többciklusú képzési modell (BSc-MSc) bevezetésével. Cél a hallgatói és az oktatói mobilitás megkönnyítése is, mind belföldön, mind külföldön. Az egyetemek közötti szabad átjárhatóság lehetővé teszi azt az ideális, sok lehetőséget rejtő helyzetet, hogy a hallgatók akár két-három egymást követő félévet is más-más intézményben abszolváljanak.

Igen, ez lenne a cél, ami miatt hazánkban is bevezetésre kerül a kétlépcsős képzés, de ez a valóságban nem ilyen egyszerű. Az Építészkaron ugyanis nagyon ritkán működnek úgy a dolgok, ahogy kellene, – de erre hamarosan Te is rájössz… Tőlünk szinte lehetetlen úgy külföldre menni, hogy a távollét ne okozzon egy év(!) csúszást a tanulmányaidban. Ennek az az oka, hogy oktatóink és professzoraink szerint nagyon jól csinálják külföldön is, de olyan jól biztos nem, mint a mi Tanszékeink. Azaz a kinn elvégzett tárgyak sokszor „nem elég jók”, ahhoz hogy itthon is elfogadják. (Az akkreditáció amúgy sem egyszerű dolog, menetéről alapos tájékoztatást kérhetsz a HK-soktól). Ez az egy év csúszás azért is jelent nagy gondot, mert ezzel máris kimerült az a lehetőség, amit a törvény biztosít az államilag támogatott hallgatóknak, miszerint a képzési idő letelte után még két félévig részesülhetsz „ingyenes” oktatásban (ez után költségtérítést kell fizetned, ami félévente súlyos összegeket jelent).

Visszatérve a képzésekre: a BSc (Bachelor of Sciences) a kétlépcsős képzés első lépcsője, 8 félévből áll, melynek elvégzése után lehet MSc-re (Master of Sciences) menni, ez karunkon 3 szemeszteres. Az osztatlan ötéves képzés 10 félévig tart, melynek végén MSc-vel egyenértékű diplomával jutalmazzák a kitartást. A két képzés tanterve két és fél évig azonos, ugyanarra az órákra járnak be a két szak hallgatói. Ennek köszönhető, hogy a két képzés közötti átjárás lehetséges.

A két és fél év más szempontból is vízválasztó, pontosabban: szakirány-választó. Mind a két képzés hallgatóinak lehet a két szakirányra: a tervező és műszaki szakirányra jelentkezni. A szakirány-választás feltételeiről a következő cikkben olvashatsz, a további részletekről a beiratkozáskor tájékoztatnak.

A BSc képzés után a BME-n alábbi MSc szakok közül választhattok majd:

  • tervező építészmérnök
  • szerkezettervező építészmérnök
  • urbanista építészmérnök
  • ingatlanfejlesztő építészmérnök

MSc-képzések a kar vezetőségének elképzelése szerint tavaszi félévben indulnak és a bejutáshoz felvételizni kell majd, ez a felvételi reményeink szerint a színvonalat, és így a BME hallgatóit védi. Természetesen a kétlépcsős képzése legfőbb célkitűzése az, hogy ha döntésetek szerint akár más egyetemen, akár külfüldön is végezhetitek az MSc képzést.

Egy félév a következőképpen néz ki (zárójelben a Ti első félévetek megfelelő dátumaival):

  • 1 regisztrációs hét
  • 14 hetes szorgalmi időszak
  • 1 hét ún. pótlási hét - a szorgalmi időszakra előírt követelmények pótlására
  • ezt követi a 4 hetes vizsgaidőszak

Ha bármi gondod adódik, akkor a hallgatói képviselők biztosan tudnak segíteni a szabályzatok útvesztőjében, de nem árt, ha Te is tisztában vagy a jogaiddal. Ezért ajánljuk a Szabályzatok fül alatt található TVSz olvasgatását, emellett a gyakran felmerülő oktatási kérdésekről, és azok megoldásáról találhatsz az Oktatás fül alatt egy gyűjteményt (GYIK). Későbbiekben pedig mindig figyeld a honlapot és a Kari Papír hasábjait, ott minden változásról értesítünk Benneteket!

"A rajzfelvételi nem érettségi, mégis több minden múlik rajta."

"A rajzfelvételi nem érettségi, mégis nehezebb elérni a megfelelt szintet."

Mi is az a rajzfelvételi?

A BME-n az építészmérnöki Bsc, az építész osztatlan és az ipari termék- és formatervező Bsc alapszakra csak abban az esetben vehető fel a jelentkező, ha az aktuális évben, a BME-n tett sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik.
A szakmai alkalmassági vizsgák idejéről és helyéről, valamint az egyéb szükséges információkról legkésőbb 15 nappal a vizsga kezdete előtt a BME Központi Tanulmányi Hivatal írásban tájékoztatja a jelentkezőket. A szakmai alkalmassági vizsgán a jelentkezők kétfajta értékelést kaphatnak: "Megfelelt" és "Nem felelt meg". Értelemszerűen csak az vehető fel, aki a vizsgán „Megfelelt” értékelést kapott. A szakmai alkalmassági vizsga eljárási díja 4.000 Ft. A vizsga nem nyilvános.

Miből is áll a rajzfelvételi?

1. feladat: térrekonstrukció: 3 vetületével adott belső tér ábrázolása egy vagy két iránypontos perspektívában.
Méret: A/3-as lap, idő: 1 óra

2. feladat: Enteriőrszerű beállítás ábrázolása perspektívában. A beállítás általában tartalmaz valamilyen geometriai alakzatot, ami segít a perspektíva felvázolásában (kockaháló), egy bútort, aminek lerajzolása pontos arányérzéket követel (legjobb példa a szék).
Méret: A/3-as lap, idő: 3 óra

A rajzok elbírálását egy többtagú bizottság végzi. A rajzok értékelése nagyon egyszerűnek tűnik mivel „megfelelt” és „nem felelt meg” kategória van. Ám valójában minden rajz igen nagy fejtörést okoz a bírálóknak, ugyanis a cél nem azt eldönteni, hogy kit vegyenek fel biztosan, hanem, hogy kit nem.
Mindkét feladatnál adott szempontok alapján történik a válogatás:
Az első feladatból azt szűrik le, hogy van-e a felvételizőnek térlátása, arányérzéke és mennyire tudja ezt rajzban megjeleníteni. Fontos, hogy nagyjából kitöltsük a rendelkezésre álló lap teljes egészét, valamint vonalaink ne legyenek kuszák, szaggatottak. Szeretik a határozottságot látni: az egyenes tényleg egyenes legyen, ne pedig görbék egybehatása.
A második feladat összetettebb, így jóval több dologra kell odafigyelni:

  • Az első a perspektíva hihetősége. Ez nem azt jelenti, hogy észreveszik, hogy a Te helyedről nem pont úgy látszik a beállítás, de azt azért tudják a bírálók is, hogy mekkora a legnagyobb horizontmagasság, tehát mi az, amire még rá lehet látni, és mi az, amire már nem. Általános tapasztalat, hogy sokan megijednek a beállítás méretétől, ugyanis elég nagy (kb. 2x2m). A középiskolai rajzórákon ill. rajztermekben nem tudnak erre kellő felkészülési lehetőséget biztosítani. Ezen úgy lehet segíteni, ha kisebb tárgyakat, próbálunk úgy rajzolni, hogy alálássunk.
  • Fontos szerepe van a bútornak (széknek), mivel az emberi test arányait követi,és így az arányérzék felmérésére szolgál.
  • Ennél a feladatnál nagyon fontos a tónusok, fények-árnyékok megjelenítése. Itt bármilyen rajztechnikát lehet alkalmazni, mert a hangsúly azon van, hogy minél részletgazdagabb  legyen a rajz, és minél jobban visszaadja, a beállítás fényviszonyait (széles skálán kell dolgozni a fehértõl a feketéig). Ehhez persze nem kell feltétlenül 8b-s ceruza, (sőt!) elég a 2b-s is, csak határozottan kell vele bánni, erősen rányomni a lapra, vagy egy felületen több irányból is átmenni.
  • Végül nézik az összhatást, a kompozíciót: milyen a képi megjelenítés, a lap kihasználtsága, a beállítás mérete (nagyító kell-e hozzá, vagy nem fér rá a lapra?).

A felvételi nem azért van, hogy már képzett művészeket vegyenek fel, hanem a rajzkészség felmérésére szolgál. A fő célja kiszűrni, hogy ki könnyen tovább képezhető és ki az, akinek nehézséget okoz még egy kocka lerajzolása is perspektívában. Valószínű, hogy őket is meg lehetne tanítani rajzolni, hiszen csak gyakorlás kérdése, de a többiekhez képest akkora lemaradásuk lenne, hogy azt nem tudnák itt behozni. A rajzfelvételi alapvető rajztudást követel, ám ennek elsajátításához általában kevésnek bizonyul a legtöbb középiskolai rajzóra, főleg, ha utolsó egy vagy két évben már nincs is ilyen tárgyatok. Sokat kell gyakorolni a szinten tartáshoz is. Nekünk is nagy gondot jelent egy hosszú nyári kihagyás után szeptemberben újra elkezdeni rajzolni.

A tapasztalatok szerint igen hasznosnak bizonyulnak az egyetem által szervezett rajzelőkészítő. A tanfolyamok mindig hétvégére esnek, így pestiek mellett a vidéki diákoknak is lehetőségük nyílik részt venni ezeken az órákon.

Ezekre az előkészítőkre a jelentkezési határidő november 22-e (Nyílt Nap) környékén van, és általában az ezt követő héten már kezdetét is veszi az oktatás.
Aki valamilyen okból nem tud eljárni az előkészítőkre, ne keseredjen el! Kérje meg a felkészítő tanárát, hogy érdeklődje meg, mi az itteni elvárás, mert csak így kaphat pontos képet arról, hogy mit is kell tanítania. Sok esetben ugyanis ez lehet a bajforrása, pedig nem kell más csak egy kis utánajárás. A Rajzi és Formaismereti Tanszéken szívesen adnak mindenkinek ilyen kérdésekben felvilágosítást.

Rajzi és Formaismereti Tanszék
K. ép. III. em. 20.
Tel.: 06-1/463-3048 – rajzi@mail.bme.hu

Emellett különböző - kifejezetten a BME Építészmérnöki Kar rajzalkalmassági vizsgájára -felkészítő rajzkurzusokat találhattok.

Egyetemünkön a hallgatókat finanszírozási státusz szerint két csoportba soroljuk. Létezik az ún. államilag támogatott és az ún. költségtérítéses státusz, melyekrõl az alábbiakban olvashattok egy rövid ismertetõt.

Az államilag támogatott képzés - amíg létezett - valójában csak az oktatás térítésmentességét jelentette. A tanulmányok elvégzéséhez szükséges szolgáltatásokért, illetve a mulasztásokért eddig is fizetni kellett. Ma Magyarországon államilag támogatott vagy költségtérítéses finanszírozású státusz létezik.

Szolgáltatási díjat fizetünk a kollégiumért, bizonyos igazolások kiadásáért, a beiratkozásért, a gólyatáborért stb. Díjfizetési kötelezettséged keletkezik az Egyetemmel szemben, ha késõbb adsz le egy feladatot, ha második ismétlõvizsgára mégy, ha nem íratod be a jegyeidet az indexedbe. Ha egy félévben nem teljesítesz egy tárgyat, akkor a következõ félévben a nem teljesített kreditekért 1200 Ft/kredit összeget kell fizetned. Támogatott idõszakod letelte után pedig költségtérítéses hallgatóvá válsz.

A költségtérítés összege az adott félévre felvett kreditek számától függ. A legtöbb nappali tagozatos szakon ez az összeg 9900 Ft/kredit. (Átlagos haladási ütemet figyelembe véve félévente a költségtérítés összege 297 000 Ft körül mozog.). A kreditekért fizetendõ pontos összeget a Dékáni Hivataltól tudhatod meg.

Költségtérítéses hallgatók átvétellel államilag támogatott hallgatókká válhatnak. Ehhez azonban szükséges, hogy

  • államilag támogatott hely üresedjen meg,
  • az utolsó két aktív félévben megszerzett kreditjeid száma a mintatervben elõírt kreditek legalább 50%-a legyen,
  • az utolsó két féléves összesített átlagod magasabb legyen, mint az államilag támogatott hallgatók alsó 20%-ának (összesített átlag szerint rangsorolva) összesített átlaga.

Az államilag támogatott hallgatókkal szemben a költségtérítéses hallgatók nem részesülhetnek a hallgatói normatívához kötõdõ juttatásokban (nem kaphatnak ösztöndíjat, szociális támogatást), õk csak a diákigazolvány nyújtotta anyagi kedvezményekkel élhetnek, valamint kollégiumi férõhelyet kaphatnak, magasabb, ún. költségtérítéses összegért.

A befizetett tandíj illetve költségtérítés összegének egyharmadával csökkentheted saját, vagy egy közeli hozzátartozód adóalapját.

A felvételiző elsősorban azon aggódik, hogy sikerül-e bejutnia a kiválasztott felsőoktatási intézménybe. Gyakran csak a felvételi értesítés olvasása után kezd aggódni az iskolakezdés várható költségei miatt. Különösen a vidéken élők számára fontos tudni, hogy mire számíthatnak.

Megkértünk vidéki elsősöket, hogy írják össze, milyen kiadásaik voltak az első két hónapban:

  • Gólyatábor részvételi díj: 19.000-20.000 Ft (megéri…)
  • Utazás: havi pár ezer forint (ez természetesen függ a távolságtól, gyakoriságtól)
  • BKV-bérlet: havi 3.850 Ft (kollégistáknak nem feltétlenül szükséges)
  • Kollégium: havi 9.300-10.000 Ft (költségtérítéses díj: 20.950-21.650 Ft/hó)
  • Az albérlet minimális havi összege közös lakásbérlés esetén 30.000-35.000 Ft.
  • Jegyzetek, tankönyvek: 5.000-15.000 Ft
    Az év elején elmondják minden órán, hogy milyen könyvekre van szükség. Természetesen ez nem feltétlen fedi a valóságot. A seniorok majd segítenek ebben is, sokszor elegendő egy párszáz forintos jegyzet megvásárlása a fénymásolóban, a saját jegyzet. Sok könyv megtalálható a BME könyvtárában, vagy használtan megvásárolható.
  • Papír-írószer: Ezt szándékosan maradt a végére, ugyanis az Építészkaron természetesen ez jelenti majd a legnagyobb kiadást. Első év elején 20.000-25.000 Ft, későbbiekben évközben havi pár, de ritkán több ezer Ft körül lehet számolni.
    Előre NE vegyél meg semmit! A regisztrációs héten lehetőség nyílik márkás komplett rajzeszköz-csomag kedvezményes megrendelésére. A lehetőségről seniorjaitok tájékoztatnak majd.

 

Ha nem vagy benne biztos, hogy mi a különbség, és hogy miben is különül el egymástól a két szakterület, érdemes végigolvasnod a következõ sorokat!

Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezik, megszervezik, irányítják és ellenõrzik ezek építését, mûemlékvédelmi, épület-fenntartási és épület felújítási feladatokat végeznek el, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelõ elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.

Az elmúlt két évben végbement felsõoktatási struktúraváltás a mi Karunkat is elérte, ám az Egyetemen, egyedülálló módon, sikerült megõrizni és ezzel egy idõben megújítani a hagyományos, osztatlan, ötéves képzésünket. Így az Építészmérnöki Kar 2006 szeptemberétõl két képzést indított: az osztatlan építész képzést és a kétlépcsõs építészmérnök képzést.

Az osztatlan képzésen teljesíthetõ szakirányok: A tervezõ szakirány elsõsorban a jó tervezõi készségû, valamint az elméleti, mûemléki érdeklõdésû hallgatók képzési iránya. Mûszaki szakirányra szerkezettervezési, szerkezeti és technológiai érdeklõdésû hallgatók jelentkeznek.

A kétlépcsõs képzés alapszakán szakosodásra nincs lehetõség, majd a képzés mesterszakai közül választhatóak az alábbiak:

tervezõ építészmérnök, szerkezettervezõ építészmérnök (az osztatlan szakirányokhoz hasonló képzéssel), urbanista építészmérnök, amely kiemelt szerepet biztosít a területfejlesztési és településtervezési, városépítészeti és közigazgatási ismereteknek; valamint az ingatlanfejlesztõ építészmérnök, amely a kivitelezéshez áll közelebb, projektek, beruházások elõkészítésével, lebonyolításával foglalkozik.

 

Mivel foglalkozik az építõmérnök?

Az építõmérnök feladata szerteágazó, a talán legfontosabb terület az épületszerkezetek és mûtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építõmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési mûtárgyakat, alagutakat, közmûhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építõmérnök tevékenykedik.

Az Építõmérnöki Karon, a Geoinformatika ágazaton tanulnak a földmérõk is, akik többek között az építmények és vonalas létesítmények kitûzését végzik. A harmadik félévet követõen választhat a hallgató a három ágazat és azon belül a szakirányok között: szerkezet-építõmérnök ágazat: magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, építéstechnológia szakirány, infrastruktúra-építõmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány, geoinformatika-építõmérnök ágazat: építõipari geodézia, térinformatika szakirány.

Azt hiszem, a fenti definíciók választ adnak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a két kar képzése között. Mi, építészmérnökök még abban is különbözünk a BME többi hallgatójától, hogy nem csak mérnökök, hanem mûvészek is vagyunk. Az országban máshol nincs, de a világban is kevés az olyan egyetem, ahol ilyen magas szinten folyik a mérnök- és mûvészképzés egy képzési formán belül. Éppen ezért nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az itt végzett építészek a világon bárhol megállják a helyüket!

Az alábbiakban igyekeztünk minden olyan téged érintő juttatást és téged terhelő térítést összegyűjteni, amelyekkel egyetemi éveid alatt találkozhatsz és anyagi helyzetedben pozitív vagy negatív változást okozhat az egyetem jóvoltából (valahogy mindig ő szokott pluszban maradni). Az alább található juttatások és térítéseket az Egyetem Térítési- és Juttatási Szabályzata (TJSZ) tartalmazza. Ezt, és az alábbi szövegben említett  más szabályzatokat mind elérhetitek a Szabályzatok menüpontban.

Hallgatói juttatások – pénzbeli támogatások

Tanulmányi ösztöndíj:
Tanulmányi ösztöndíjra minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató jogosult, tanulmányi teljesítménye alapján, melynek számítási módját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. Ennek értelmében, a második aktív félévtől jár azokban a félévekben, amikor az adott hallgató finanszírozási státusza államilag támogatott.
Ezen ösztöndíj havonta kiutalt juttatás, melyben a hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesülhet, külön igényelni nem kell, a megfelelő átlag elérése esetén automatikusan jár. Az elmúlt években általában a hallgatók közel 50%-a részesült ezen juttatásban, a tavalyi évben a tanulmányi ösztöndíj maximális összege 30000 Ft/hó volt, legkisebb összege 6000 Ft/hó, melyet mindkét félévben 5 alkalommal kaptak meg a hallgatók.

Rendszeres szociális ösztöndíj:
Rendszeres szociális ösztöndíjban minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgató részesülhet, már az első félévtől kezdődően.
A szociális ösztöndíj pályázat útján, félévenként odaítélhető juttatás, mely a hallgató szociális helyzete alapján kerül megítélésre, rögzített, az egész egyetemen egységes rendszer (Egységes Szociális Rendszer) alapján. A pályázat elbírálásához bizonyos igazolások szükségesek, melyek listája szintén nyilvános. A pályáztatásra minden esetben a félév első heteiben kerül sor. Legmagasabb kiutalt összege az elmúlt félévben 20000 Ft volt havonta, legkisebb összege 6000 Ft melyet mindkét félévben 5 alkalommal kaptak meg a hallgatók.
A szociális helyzet értékeléséről, a rendszeres szociális ösztöndíj pályázat bírálati szempontjairól és a pályázás követelményeiről a BME Térítési és Juttatási Szabályzat 2. számú mellékletében (a BME Egységes Szociális Támogatás ) olvashattok.

Rendkívüli szociális támogatás:
Rendkívüli szociális támogatásban a hallgató szociális helyzetében váratlanul bekövetkező negatív változás esetén részesülhet bármely aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgató, amennyiben beadott pályázata sikeres.
Ezen támogatás egyszeri juttatás. Az első félévtől kezdődően a félév során bármikor igényelhető, a szükséges igazolások mellékelésével. Legmagasabb összege egyszeri 60000 Ft.

Alaptámogatás:
Alaptámogatásra minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező elsőéves hallgató jogosult. A támogatás célja a beiratkozás utáni nagyobb költségek terheinek enyhítése a szociálisan rászoruló hallgatók számára. Odaítélése évenként az őszi félévben történik.

Hallgatói juttatások – természetbeni támogatás

Kollégiumi elhelyezés:
A kollégiumi elhelyezés minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató által igényelhető, pályázat útján odaítélt juttatás.
A pályázat félévre szól, a pályázat elbírálása a hallgató szociális helyzete, tanulmányi eredménye, valamint szakmai, közéleti tevékenysége alapján történik.
Az egyes szempontok súlyozottan kerülnek figyelembe vételre, az alábbiak szerint: szociális helyzet (20%), tanulmányi eredmény (60%), szakmai, közéleti tevékenység (20%).
A pályázat során a szociális helyzet csak abban az esetben kerül figyelembe vételre, hogyha a másik két tényező alapján elutasításra kerül a pályázó. Ebben az esetben a korábban figyelembe vett tényezők mellett kerül beszámításra a szociális pontszám, a fenti súlyozás alapján.
A karra felvételt nyert első éves hallgatók esetében a kollégiumi férőhely odaítélése a pályázó szociális helyzete és lakhelyének távolsága alapján történik. A szociális pontokat és a lakhelytől való távolságért járó pontokat a Hallgatói Képviselet a BME Térítési és Juttatási Szabályzat 2. számú mellékletében (a BME Egységes Szociális Támogatás Pontrendszere) meghatározottak alapján állapítja meg.

Kollégiumi térítési díjak:
A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni, ennek összege a 2013/2014-es tanév őszi félévében a következőképpen alakulnak:

  • Államilag finanszírozott hallgató esetében: 9300 Ft/hó (Schönherz Zoltán Kollégium), 10000 Ft/hó (Bercsényi 28-30., Vásárhelyi Pál Kollégium)

  • Önköltséges (régen: Költségtérítéses) hallgató esetében: 20950 Ft/hó (Schönherz Zoltán Kollégium), 21650 Ft/hó (Bercsényi 28-30., Vásárhelyi Pál Kollégium)

Fontos! Ha a hallgató lemond a kollégiumi férőhelyéről a lemondással érintett, és az azt követő két hónap kollégiumi térítési díját is köteles kifizetni, valamint a következő félévben csak a rendes pályázat után üresen marad férőhelyekre vehető fel.

Kollégiumok:
Karunk az egyetem vagyonkezelésében álló Bercsényi 28-30. Kollégiumban, Schönherz Zoltán Kollégiumban, illetve a Vásárhelyi Pál Kollégiumban rendelkezik férőhelyekkel. A három kollégiumban található férőhelyek száma közel 380, az elsősök elhelyezésére mintegy 80 férőhelyet tudunk biztosítani.
Az első évfolyamosok részére két kollégiumban biztosítunk szállás lehetőséget:
Bercsényi 28-30. Kollégium: kb 15 m2-es alapterületű 2 ágyas szobák (amiket a hallgatók kedvük szerint alakíthatnak) hűtővel, szintenkénti vizesblokkokkal, biciklitárolóval, tornateremmel 10 percre az egyetemtől. Ez tradicionálisan az építészkar saját kollégiuma.
Schönherz Kollégium: 10 percre az egyetemtől, PPP program keretében felújított, új bútorzattal rendelkező, kb 20 m2 alapterületű 4 ágyas szobákkal, melyeknek saját fürdőszobája van.

Mindegyik kollégiumban található szintenkénti konyha, mosókonyha, konditerem (ez a PPP kollégiumban fizetős). Az internet minden félév elején igényelhető.

Hallgatói térítések

Költségtérítés:
Az államilag nem támogatott hallgatók költségtérítést fizetnek, melynek összegét a Kar Dékánja határozza meg, az egyazon évben beiratkozott hallgatókra. A költségtérítés felvett kreditek után fizetendő díjból és egy aktív félévre bejelentkezésért fizetendő alapdíjból áll. A képzési formákról szóló cikkről már olvashattál erről.

Ismétlő javítóvizsga díj, vizsgától való távolmaradás díja:
A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata meghatározza a vizsgaismétlések és –javítások módját, illetve a térítésköteles ismétlővizsgát. Emellett fizetned kell azért is, ha nem jelensz meg a vizsgádon. Ezek díja 4500 Ft.

Egyéb díjak:
Egyetemünkön a nem teljesített kreditek illetve az egyéb szolgáltatások után szintén térítési díjat kell fizetni, ezeket részletesen megtalálhatjátok a 17/2007. Rektori utasításban, amely a hallgatók által fizetendő egyéb díjakról szól.

Ha nem ismered a kreditrendszert, de tanulmányaidat Egyetemünkön szeretnéd folytatni, előbb-utóbb úgyis meg kell ismerkedned vele. Itt egy kis ízelítő:

A kreditrendszer alkalmas a hallgató eredményesnek elismert tanulmányi munkamennyiségének mérésére, minősítésére, valamint az egyéni tanulmányi rend kialakításának megkönnyítésére. E rendszer bevezetése a 2004/2005-ös tanévtől az összes magyarországi felsőoktatási intézményben kötelező. Egy kredit megszerzéséhez elméletileg 30 tanulmányi munkaóra szükséges.

A mintatanterv szerint félévenként 30 kreditpont szerezhető. Osztatlan képzésen a diploma megszerzéséhez a tíz szemeszterből álló tanulmányok során 300 kreditpont összegyűjtése szükséges. A kreditpont megszerzésének feltétele a tárgyak követelményeinek teljesítése, így például zárthelyi- és vizsgadolgozatok legalább elégségesre való teljesítése, a házi feladatok, rajzok beadása stb. Egy-egy tantárgy általában több kreditpontot ér. Az oktatott anyag nehézségétől és ennek elsajátításához szükséges időtől – ill. a heti óraszámtól - függően lehet 2, 3, 4, 5, vagy akár 6 kredites tárgy is.

A 300 kreditpont 5%-ának megfelelő pontért, azaz 15 kreditért szabadon választható tárgyakat kell felvenni. Ez azt a célt szolgálja, hogy ne csupán szakemberekké, hanem igazi értelmiségiekké váljunk. Ezen kereten belül a BME bármely karán meghirdetett tárgyat hallgathattok, ezáltal is szélesítve a látókörötöket.

A diploma megszerzéséhez a felvételit követően még nem egyenes az út! A bennmaradás feltétele is a megfelelő kreditpontszám elérése. A jelenleg érvényben lévő egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) értelmében, minden tavaszi félév végén ellenőrzik, hogy a hallgató megszerzett kreditjeinek száma meghaladja-e az utolsó két aktív félévben meghaladja e a 30 kreditet. Ha ez nem történik meg a hallgató átkerül költségtérítéses/önköltséges státuszba. Fontos megkötés, hogy a képzési idő kétszerese alatt, (Bsc képzésben 8 év alatt, osztatlan képzésben maximum 10 év alatt) mindenképpen meg kell szerezned a diplomát.

A tárgyak kreditpont alapján történő összehasonlítása segíti a karok, egyetemek közötti áthallgatást, és így válik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és tanulmányi utakon jusson el a szükséges 300 kreditpontig, így a diploma megszerzéséig.

Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas és a költségtérítéses/önköltséges képzésről

Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas képzés valójában az oktatás térítésmentességét jelenti. Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgató után az egyetem az oktatás költségeinek finanszírozására az államtól kap anyagi támogatás. Ezt az összeget nevezzük hallgatói normatívának. A költségtérítéses/önköltséges hallgatónak az ő oktatásának költségét, pontosabban annak egy részét saját magának kell megfizetnie. A tanulmányok elvégzéséhez szükséges szolgáltatásokért, illetve a mulasztásokért azonban mind a két csoportba tartozó hallgatónak fizetnie kell.

Szolgáltatási díjat fizetünk a kollégiumért, bizonyos igazolások kiadásáért, a beiratkozásért, a gólyatáborért, stb. Díjfizetési kötelezettséged keletkezik az Egyetemmel szemben, ha később adsz le egy feladatot, ha második javítóvizsgára mégy. Ha egy félévben nem teljesítesz egy tárgyat, akkor a következő félévben a nem teljesített kreditekért 1200 Ft/kredit összeget kell fizetned.

Az adott képzéshez tartozó támogatási idő letelte után - ez osztatlan képzésben 12 félévet, BSc képzésben 10 félévet jelent - pedig költségtérítéses hallgatóvá válsz.

A költségtérítés összege a minden aktív félévként bejelentett félévben a beiratkozásér fizetendő költségtérítésből (120 000 Ft), és a felvett kreditekért fizetendő költségtérítés összegéből áll. (7000 Ft/kredit). Ez átlagos haladási ütemet figyelembe véve félévente 330 000 Ft körül összeget jelent. A kreditekért fizetendő pontos összeget minden félévben a Dékáni Hivataltól tudhatod meg.

Költségtérítéses/önköltséges hallgatók átvétellel államilag támogatott hallgatókká válhatnak. Ehhez azonban szükséges, hogy

  • államilag támogatott/állami ösztöndíjas hely üresedjen meg,
  • az utolsó két aktív félévében a mintatanterv szerint előírt kreditjeidnek legalább 50%-át teljesítsd (tehát két szemeszter alatt legalább a 60 kötelezőből 30 kreditet teljesíts),
  • jobb legyen az összesített korrigált kreditindexed, mint a szakodon tanuló államilag támogatott hallgatók alsó 20%-ába  tartozó hallgatóké
  • egyéni támogatási időmég nem telt le (Az egyéni támogatási idő a felsőoktatásban az általad államilag támogatott képzésben eltölthető félévek száma – ez mindenkinek 12 félévet jelent)

Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgatókkal szemben a költségtérítéses/önköltséges hallgatók nem részesülhetnek a hallgatói normatívához kötődő juttatásokban (nem kaphatnak ösztöndíjat, szociális támogatást), ők csak a diákigazolvány nyújtotta anyagi kedvezményekkel élhetnek, valamint kollégiumi férőhelyet kaphatnak, magasabb, ún. költségtérítéses összegért.